Ottó Ferenc kottái

Ottó Ferenc (1904–1976), zeneszerző. A füveskertiekhez kötődő körből messze neki volt a legkomolyabb művészi előélete és kapcsolatrendszere. A Zeneakadémiát Kodály Zoltán tanítványaként végezte zeneszerzés főtanszakon. Baráti kapcsolatot ápolt többek között József Attilával, Móricz Zsigmonddal, s többnyire dicsérő kritikákat írtak dalműveiről a korabeli lapok zenekritikusai, köztük Ottlik Pálma (Géza féltestvére) is. Megzenésítette József Attila több versét is megzenésítette, a költő pedig a zeneszerző Balázs nevű unokaöccsének írta az Altatót. Nyírő József Júlia szép leány című művéből kétfelvonásos operát komponált, amit idehaza és külföldön is sikerrel mutattak be. Részben ez is volt az oka, hogy 1949-ben hűtlenség vádjával elítélték, s elsőként életfogytiglani fegyházra. Kihallgatója Berkesi András volt. A váci börtönben engedéllyel komponálhatott. Majd később lesz még szó Gérecz Attila Boldog Özséb himnuszáról, amit megzenésített, és Ottó Ferenc további szomorú sorsáról is (Kéziratkeringő című fejezet). Írók és múzsák Gödöllőn, G. Merva Mária, Gödöllő 2013. Gödöllői Városi Múzeum, Második, átdolgozott kiadás.

Ottó Ferenc visszaemlékezése. (Betűhív közlés.)

Pálos Himnuszom /Boldog Özséb-Ének/ története.

       1950-1956 közt a személyi kultusz áldozataként életfogytos itélettel a váci fegyházban raboskodtam. A fegyházban találkoztam Tádé, Ágoston és Ákos pálos atyákkal, akik szintén itt töltötték büntetésüket. A végtelen esték egyikén Ágoston atya elmondta, hogy nem sokkal a II. világháboru után egy vasárnapi misén meglátta Kodályt a pálosok pesti sziklakápolnájában. Ágoston megszólitotta és kalauzolta Kodályt a templomban. Később régi pálos szövegekkel kereste fel Kodályt a lakásán, és felkérte a Pálos Himnusz megirására. Kodály nem nagy lelkesedéssel bár, de megigérte, hogy megirja a Pálos Himnuszt. Nemsokára megindult a hajsza a Rend ellen. Az atyákat letartóztatták, és elitélték. Kodály sohasem készült el a Pálos Himnusszal. A régi pálos szövegeket magyarázat nélkül küldte vissza 1958-ban Nádasi Alfonz bencés atyával Ágoston atyának.   A váci fegyházban együtt dolgoztam a mühelyekben az emlitett pálos atyákkal. Egy beszélgetés alkalmával felmerült a Pálos Himnusz megirásának kérdése. Téma: a Rend alapitása, az akkori és a mai zord idők, a tatárjárás és a mai kor párhuzama. Izgatott a feladat. Ágoston atya vállalkozott a szöveg megirására. A vers gyarló volt. A téma benne volt, csak a költészet hiányzott belőle. Elutasítottam. Ágoston nem haragudott meg. Kértem, hogy magam választhassak költőt. Volt néhány kitünő belőlük a váci fegyházban. Igy esett a választásom a fiatal G é r e c z Attilára, aki protestáns volt ugyan, de meglepően érett verseket és egy nagyszerü esszét irt József Attiláról a váci fegyházban. A költő hires rab volt. 1954-ben, a nagy dunai árviz idején elfürészelte a mühely rácsait, és a vizbe vetve magát, megszökött a fegyházból, de 3 hét mulva visszahozták. G é r e c z Attila kitünő himnusz-szöveget irt. Szép, himnikus szárnyalásu nyelven foglalta össze a Nép és a Rend szenvedéseit. A verset a három pálos atya hagyta jóvá a fegyházban. A verset az udvaron talált, magam-vonalazta papiroson négy változatban zenésitettem meg. /Unisono-ének orgona-kisérettel, két- és háromszolamu ének, továbbá vegyeskar a capella./ Pentatóniát és sok disszonanciát alkalmaztam. Egy séta alkalmával beszöktem a költő zárkájába, és elénekeltem neki az elkészült dallamot. G é r e c z Attila mélyen meghatódott. Sohatöbbet nem hallhatta. Amikor egy-egy változattal elkészültem, gyorsan küldtem belőle másolatot Ágostonnak, hogy rejtse és őrizze meg, mert a hirtelen ránkcsapó motozók elszedték és megsemmisitették minden irásunkat. A nálam lévő háromszolamu példánynak is ez lett a sorsa. Ujra irtam a cellámban az egészet. Persze más lett, mint az előbbi. Ágoston azon ban a fegyház más osztályán lakott és megőrizte az eredetit, és szabadulás után elküldte cimemre. Most tehát két 3-szólamu példányom van. Az elkobzás után irt változat gazdagabb, jobb lett a réginél. A költő 1956-ban Pesten belevetette magát az utcai harcokba. Géppisztolysorozat végzett vele. Egy zenészbarátunk véletlenül tanuja volt a tragédiának. G é r e c z Attilát egy telefonfülke mellett temették el a Klauzál-téren, ahonnan

1957-ben hantolták ki, és január 11-én volt a temetése a Kerepesi-uti temetőben. A Kossuth-mauzóleum közelében helyezték örök nyugalomra, ahová akkor csupa kihantolt 56-os holtat temettek. Közvetlen szomszédjának sirkeresztjén ez áll: „Itt nyugszik Váradi-Huba Sándor, élt 14 évet.” 1957-ben rendeztem Vácon irt munkáimat. /Váci kottafüzetek I.-II./ Az első,

egyházi kötetbe vettem fel a Pálos Himnusz négy változatát. A II. „Börtön, béklyó, bilincs” c. sorozatban tenor- és basszusra irt dalciklusok vannak. Ezek a börtöntémák feldolgozásai.

       Himnuszomat 1964-ben külön füzetbe tisztáztam, a végére rövid németnyelvü történeti összefoglalást készitettem, és elvittem Lengyelországba. A varsói pálos kolostor fiatal szerzetesei G é r e c z Attila szövegét leforditották lengyelre, kéziratomat pontosan lefényképezték, és nekem is adtak belőle egy példányt. Eredeti kéziratomat 1964 karácsonyán adtam át a czestochowai pálos kolostorban Tomzinski pálos generálisnak, aki elhelyeztette a levéltárban.

       1965 tavaszán fanfár-átdolgozást készitettem a Pálos Himnuszból. A mü négy változata Magyar Korál cimmel amerikai kiadóhoz került tanulmányozásra. Ugyan ez év decemberében irásaim alapján államellenes izgatás vádját emelik ellenem. Az első házkutatás alkalmával zongorámon megtalálják Pálos Himnuszom Lengyelországban fényképezett kottáját. A vizsgálat a Pálos Himnusz szövegében államellenes izgatást talál. A „Pálos Himnuszom története” csak sulyosbitja a vádat. A vádirat szerint: „A Pálos Himnusz szövege hazánk siralmas állapotáról szól. A nép szegénységben és rabságban él, sokan fegyver helyett keresztet hordanak, s több ilyen kitételt tartalmaz. Az utolsó versszak pedig ellenforradalmi felhivást takar. Ez a következőket tartalmazza:

„ S barlang ölén, cellák sötét

mélyén fények gyulnak…

Hivd egybe, ki hiv és magyar,

hivd, ki sebbel ékes.

Győzni fog ki hinni akar,

s áldozatra képes.”

/Budapesti Főügyészség,1966.április 29. B.10061/1966.- Dr. Boziki István főügyész./

       Első fokon /Pestmegyei Biróság, B.IV.768,1966/10 szám/ 2 évre, a másodikon 1 évre és 3 év politikai jogvesztésre itélnek. A Pestmegyei Biróság a bünjelként lefoglalt Pálos Himnusz, Attika, Magyar aréna Nagyvázsonyban, Felszállott a páva, vagy nem szállt fel?.. Lengyelországi utijegyzetek c. irásaim összes példányait elkobozta. Az ítélet indoklása szerint: „a./ A vádlott a Váci Országos Börtönben, amikor büntetését töltötte, összeismerkedett a büntetésüket ott töltő volt pálosrendi szerzetesekkel, és nagyon összebarátkozott velük. Megbeszélték, hogy a vádlott megzenésiti a Pálos Himnusz szövegét. A vers szövegét a börtönben G é r e c z Attila irta, és eljuttatta a vádlotthoz. A megzenésitett szöveg hazánk jelenlegi siralmas állapotáról, a magyar nép szegénységéről és rabságáról, valamint arról szól, hogy sokan fegyver helyett keresztet hordanak. A vádlott a szabadulás után a Pálos Himnusz történetét is megirta, mely szerint a költő a szövegében összefoglalta a régi és mai idők, a nép és a Rend szenvedéseit. Továbbá a vádlott a Pálos Himnusz történetét német nyelvre is leforditotta. 1964 december közepén Ottó Ferenc Lengyelországba utazott, és a varsói pálos rend szerzeteseinek a Pálos Himnusz megzenésitett szövegét átadta, akik német és lengyel nyelvre is leforditották. A vádlott Varsóból Czestochowába utazott, ahol a pálos rendházban Tomzinski pálos generálisnak a megzenésitett Pálos Himnusz szövegét átadta, amelyet az ottani könyvtárban helyeztek el. A Pálos Himnusz megzenésitett szövegét Magyarországon is átadta egypár ismerősének elolvasás céljából.”

       Vizsgálati fogságom alatt a newyorki Colombo-cég Magyar Korálom négy változatát

kiadásra elfogadta, és szerződést küldött rá. A négy változat 1967 szeptemberében jelenik meg.

[A lap jobb alsó sarkában az alábbi címbélyegző lenyomata áll:]

OTTÓ FERENC

GÖDÖLLŐ

Páter Károly u. 7.

[A visszaemlékezésből egyértelműen kiderül, hogy Ottó Ferenc kérte fel Géreczet a vers megírására. Gérecznek József Attila-esszéjéről nem tudunk, felderítésre vár, ahogyan az is, ki lehetett az a zenésztárs, aki látta Gérecz Attila halálát. Szerepelnek a szövegben pontatlanságok – nem három hét múlva vitték vissza Géreczet Vácra a szökése után, temetésének dátuma február 11-én volt, – de mindezek semmit nem vonnak le értékéből.]



Ottó Ferenc zeneszerző kottája, Gérecz Attila Boldog Özséb himnuszának szövegével, Ottó Ferenc kézírásával

[A képre kattintva a kották kinagyíthatók]



Pin It

Támogatók

A honlap elkészítését az 1956-os forradalom és szabadságharc
60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

Látogatók

003941
Ma12
Tegnap39
A héten96
A hónapban409
Összesen3941

Ajánló